A világrendszer ingája

Számomra a fenti gondolat így hangzik:
Ha egy élettér, minden energiarendszerével "lakottá" válik, az az forrásrendszere teljes mértékben felhasználásra kerül, mindenképp felvesz egy fenntartható létformát. Ha ezt nem tenné, felemésztené környezetét és vele pusztulna. Erre a rendre utalhat a cikk, mint normális működésre. Ez az állapot felel meg az emberi test összefogásának, egy végtelenül komplex rendszernek, melyben nagyon pontosan működnek a visszacsatolások, hogy minden alkotója a lehető legjobb létkörülményeket élvezhesse, az egység tudatában, a test-vér-is -ég rendszerében. Az ilyen állapotok stabilak, ha egyszer kialakult, a fejlődés egy új dimenzióban folytatódik, ahol a források még felhasználatlanok. Az emberi test számára, a föld egy végtelen erőforrás bázis volt, és ebben sokféle létforma ki tudott alakulni, olyan is, mint a mára elterjedt rákos daganatra hasonlító társadalmi rendszerek. Ezek addig, amíg van szabad erőforrás, nőhetnek, sejtjeinek jólétet is biztosíthat, de ahogy elfogy az erőforrás át kell strukturálódjon, ha életben akar maradni. Ezt nevezik Integrálódásnak is. Ez azt is jelenti, hogy a fizikai térben , a mai gazdasági szabadság nem fenntartható, Szűkösség idején nem véletlen került használatba a jegyrendszer, mert a kevésből felhalmozás, mások életét teszi lehetetlenné. Úgy kell elképzelned, mint amikor kevés ételhez jutsz és lefogysz, az az minden alkotó sejted osztozik a szűkösségben, fenntartja a létfunkciókat, és közösen keresik a kiutat egy másik dimenzióban,, mert a sejtek csak együtt életképesek.
Az emberiség ilyen formán egy új dimenzióban alkot egy ilyen lényt, ha élni akar, akkor a test mintájára működő rendszert kell létrehozzon, különben a mai rákos burjánzásokba belepusztul az emberiség , de legalábbis jelen tudásával és létszámával megszűnik, mert végletesen felemészti környezetét.

ezzel kapcsolatos: A világrendszer ingája és a Jövőegyetem: könyvbemutató a BDK-ban (jún. 21) | Kimozduló (megtekintés a Google Széljegyzeten)