Ángyán József levele lemondása kapcsán

Alább olvasható Ángyán József levele.

Kedves Barátaim!

Mindenek előtt engedjétek meg, hogy - megkésve bár, de -
hálás szívvel ezúton mondjak köszönetet azért a
sajtónyilatkozatért, amellyel felajánlott lemondásomat
követően nyilvánosan kiálltatok mellettem és a Nemzeti
Vidékstratégia irányvonala mellett. Ez a kiállás és egyenes
beszéd segíthet csupán a viszonyaink megváltoztatásában. Ez
adott nekem is erőt e számomra nehéz időszakban, és ad erőt
a folytatásra is. Ennek önmagáért való értékéből mit sem von
le a folyamat ma látszó végeredménye.

A felém irányuló - meg nem szolgált, ki nem érdemelt -
szeretet egyúttal rámutat a felelősségemre és arra is, hogy
döntésemet illetően magyarázattal tartozom mindazoknak, akik
bíznak bennem és számítanak rám. A találgatások,
csúsztatások, időnként rosszindulatú indoklások helyett
jobb, ha magam adom magyarázatát elhatározásomnak.

Ami a lemondásom felajánlását és annak elfogadását illeti,
azt kell mondanom, hogy jó lelkiismerettel nem tehettem
mást, Miniszterelnök Úr pedig sajnos nem adott lehetőséget a
számomra egyre növekvő lelki válságot okozó problémák és a
hónapok óta érlelődő végső döntésem okainak személyes
megbeszélésére. Ez utóbbit - nem kis szomorúsággal bár, de
természetesen - tudomásul vettem, ám ettől világlátásom, a
magyarság és a magyar vidék, a helyi gazdaság, a helyi
közösségek és családok iránti elkötelezettségem mit sem
változott.

Anélkül, hogy lemondásom felajánlását itt részletesen
indokolnám, kérem engedjétek meg, hogy az alapvető okokról
és körülményekről az alábbiakban tájékoztassalak Benneteket.

Azzal a programmal szemben, amelyet a Nemzeti
Vidékstratégiában megfogalmaztunk, amelyet a társadalom
túlnyomó többsége - a fórumainkon, az elmúlt nyolc hónap
széleskörű társadalmi vitái során megtapasztaltak szerint -
teljes mértékben támogat, és amelynek végrehajtására
szegődtem, nos ezzel a programmal szemben mohó,
zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam
"maffiacsaládok", spekuláns nagytőkés "oligarchák" és a volt
TSz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló
nagybirtokos "zöldbárók" koalíciója jött létre.

Ez az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt
"maffiahálózat" mindent vinni akar a földtől, az
erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni
akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam,
munkatársaim valamint az emberekkel  közösen kidolgozott
Nemzeti Vidékstratégiánk  e zsákmányszerzés útjában álltunk.
Elérte hát ezen érdekcsoport, hogy - amint mondani szokták -
elfogyott körülöttem a levegő, ellehetetlenült a közös
vidékstratégiánk megvalósítása, elkezdődött annak gyökeres
átalakítása, adott gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé
züllesztése, és megindult az állami földterületeknek a
meghirdetett birtokpolitikai irányelvekkel gyakorta össze
nem egyeztethető bérbe adása .

Ezzel a körrel és az általa kikényszerített irányváltással -
amely meggyőződésem szerint Dél-Amerikába vezet - jó
lelkiismerettel közösséget vállalni nem tudok és nem is
akarok! Maradásommal a bennem bízó emberekben nem tarthattam
fenn tovább azt a tévképzetet, hogy a közösen meghatározott
irányba rendben mennek a vidékfejlesztés ügyei. Én nem
csaphatom be az embereket! Soha sem tettem, és ezután sem
fogom senki kedvéért sem megtenni! Jeleznem kellett hát a
fenti helyzetet és irányváltást, és erre nem maradt más
eszközöm, mint lemondásom felajánlása.

A fent leírtak után úgy gondolom, nem kell külön indokolnom,
hogy mélységesen egyetértek Miniszterelnök Úrnak az utóbbi
hetekben több fórumon elmondott azon tételmondatával, hogy
"a gazdasági elitet távol kell tartani a politikai
döntéshozataltól!" Örömmel és bizakodással ám egyúttal
türelmetlen várakozással is tölt el, hogy e mondat tanusága
szerint Miniszterelnök Úr is látja a problémát. Éppen ezért
ehhez a megítélésem szerint igen fontos tételmondathoz magam
csupán két kisebb, szerény megjegyzést tennék.

Egyrészt a nevezett kör egy részét én nem számítom a szó
igazi értelmében vett "elithez" tartozók közé, sokkal inkább
az elmúlt zavaros évtizedeink gátlástalan, mohó, másokon
átgázoló, zsákmányszerző haszonélvezőinek tartom őket.

Másrészt ahhoz, hogy távol tudjuk e kört tartani a
döntéshozataltól, ahhoz előbb el kell őket onnan távolítani,
hogy a közpénzek és a nemzet közös vagyona valóban a közjót
szolgálhassa. Arról nekem sajnos nincsenek információim,
hogy mikor és milyen eszközökkel kezdődik el e körök
eltávolítása a hatalomból, de türelmetlenül várom ennek
bekövetkeztét. Meggyőződésem ugyanis, hogy erkölcsi
megújulás nélkül nincs felemelkedés a magyarság számára!
Ahogy látom nem lesz egyszerű a folyamat, de e valódi
rendszerváltó, nyíltszini küzdelemben magam is szivesen
részt veszek, erre készen állok! Abban a Korten által
megfogalmazott "modern kétpártiságban", amelyben az egyik
oldalon a spekuláns multinacionális nagytőke és helyi
rezidenseinek érdekei, a másik oldalon pedig az emberek, a
helyi közösségek érdekei és értékei állnak, én ez utóbbiak
pártján állok és ott is maradok! Meg vagyok győződve arról,
hogy az emberek is ezt várják tőlünk, és a két oldal
birkózásában velünk vannak. Velük, az emberekkel és nem az
oligarchákkal kell szövetséget kötnünk! Ezzel a belső
összefogással leszünk kifelé is erősek!

Addig azonban, amíg mindez - rossz előérzeteim szerint
komoly megrázkódtatások és katartikus kijózanodások után
bár, de törvényszerűen - bekövetkezik, addig is Sík Sándor
és Teréz Anya tanácsait követve igyekszem "tenni a jót ott,
ahol lehet, úgy, ahogy lehet. Tekintet nélkül arra, hogy
másoknak tetszik-e, vagy nem, hogy mások látják-e, vagy nem,
hogy lesz-e sikere, vagy nem." A lemondásom kapcsán
kialakult - állásfoglalásra késztető, éles - helyzetben, a
számomra is meglepő és megindító, felém irányuló - meg nem
szolgált - szeretet láttán  úgy érzem, hogy sokan
gondolkodunk ugyanígy, és ez ad számomra hitet, reménységet
a világunk változtathatóságában. E cselekvés terepeit ma
számomra ismét az Egyetem, az Országgyűlés és a civil
nyilvánosság fórumai jelentik.

Kedves Barátaim!

Kérlek Benneteket, hogy a fentiekről az általam igen nagyra
becsült szervezetetek  tagságát és civil szerveződéseitek
minden résztvevőjét is tájékoztassátok, és nekik is adjátok
át hálás köszönetemet, szeretetteljes, baráti üdvözletemet.
Remélem lesz még alkalmunk közösen tenni hazánk, nemzetünk,
a magyarság és annak vidéki közösségei megmaradásáért,
felemelkedéséért.

Erőt adó állásfoglalásotokat, kiállásotokat ismételten
hálásan megköszönve, "a világ fölött őrködő Rendben" és
összefogásunk erejében változatlanul bízva  őszinte
tisztelettel és  baráti szeretettel üdvözöllek Benneteket:

Ángyán József 

Posted via email from vilagfa's posterous

Cikk a közösségi dohányzóhelyről:

Ez is egy izgalmas válasz a szigorodó helyzetre, de a mi szempontunkból azt mondhatjuk lehetne ez is közösségi hely gazdasági értelemben is.

Ha a mi közösségi szemléletünkkel csinálunk hasonlót, akkor az egy klub lesz, ahol a tagságot vállalók a hely költségeit, fenntartását együtt vállalják és bárkinek biztosítják a csatlakozást. A tagságot vállalók profitmentesen élvezhetik a lehetőséget,  míg a külsős vendégek, kik nem akarnak felelősséget vállalni nekik is termelik a bevételt. A lényeg itt arról szól, hogy együtt csináljunk valamit, hogy vállaljuk a felelősséget és ne hagyjunk senkit a kockázat terhe alatt, amibe belebukhat mindenét veszítve, vagy kaszál és kirabolva barátait a mai világ önpusztító harcában vesz részt.

Cikk a közösségi dohányzóhelyről:

Elvileg magánlakás, de nem lakik itt senki. Nem kocsma, de isznak benne. Pincér helyett futárszolgálat hozza a sört - a legkisebb kiszerelés a húszliteres hordó - és az ételt. A pultnál bárki csapolhat, fizetni a hordó tulajdonosának kell. A helyet közösségi dohányzóhelynek nevezi tulajdonosa, itt bárki rágyújthat, a dohányzási tilalom ugyanis csak kocsmákra vonatkozik, magánlakásokra nem. A vendégek szerint amióta kiűzték a dohányosokat a vendéglátóhelyekről, leleményekhez kell fordulni, a kocsmáros meg azt mondja, ő totálisan jogkövető. Az [origo] az első budapesti lakáskocsmában járt.

szólj hozzá: Lakáskocsma: free CiGi

 

Posted via email from vilagfa's posterous

Nem én kiáltok, a föld dübörög -- A nemzeti megmaradás programja a földről és a vizekről

 Nem én kiáltok, a föld dübörög -- A nemzeti megmaradás programja a földről és a vizekről

A termőföld és az édesvíz minőségétől és közösségi birtoklásától kritikusan függ fizikai létünk és jövőbeli megmaradásunk. 

A 2014-es magyar földmoratórium megszűnésére felelősséggel készülő állam cselekvési lehetőségeiről beszélgetett Dr. Tanka Endre professzorral és Molnár Géza kutatóval a Magyar Természetvédők Szövetsége a két szerző által írt, "Nem én kiáltok, a föld dübörög" c. könyv megjelenése alkalmából.[1]

Tovább http://lmv.hu/Nem_en_kialtok_a_fold_duborog.

Posted via email from vilagfa's posterous

A görög rendőrszakszervezetek elfogatóparancsot adnak ki az EU/IMF tisztviselőkre*

*Az efféle jó hírekről ismét nem értesít a média!* 
* 

A görög rendőrszakszervezetek elfogatóparancsot adnak ki az EU/IMF 
tisztviselőkre* 
2012. február 11. 

Görögország legnagyobb szakszervezete bejelentette, hogy elfogatóparancsot 
adnak ki az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap hivatalnokai, illetve 
az újabb megszorításokat hirdető politikusok ellen. A rendőrszakszervezet 
zsarolással, a demokrácia és a nemzeti függetlenség felszámolásával vádolta 
az eurokratákat, és közölte, hogy az első célpont az IMF vezetője lesz. 
"Mivel tovább folytatják ezt a pusztító jellegű politikát, arra 
figyelmeztetjük Önöket, hogy nem fognak minket a testvéreink elleni harcra 
kényszeríteni. Nem szállunk szembe szüleinkkel, testvéreinkkel, 
gyermekeinkkel és semelyik állampolgárral sem, aki változást követel a 
politikában." A szakszervezet, amely ezt a nyilatkozatot kiadta, képviseli 
a görög rendőrök kétharmadát. 

Úgy tűnik, a görög rendőrszakszervezet megtalálta a szabadkőműves elit 
gyengepontját, ami minden országban tabunak számít. Európában minden egyes 
politikus, aki a hatalom közelébe kerül, szabadkőműves. A hatalom közelébe 
csak úgy juthat, ha leköteleződik, ami többnyire törvénytelenséget jelent. 
Ez azért szükséges, hogy ha nem hajtja végre a felettes utasításait, a 
hatalomból törvényes eszközökkel azonnal eltávolítható legyen. A görög 
rendőrség rájött, hogy az összes (!) politikus a jelenlegi törvényi 
szabályozás segítségével kiiktatható. Minden egyes politikus esetében elő 
lehet szedni valamit, amivel zsarolható, és a felettes még pluszban 
zsarolás miatt is büntethető. Ez igaz minden európai államra, így 
Magyarországra is. Egy ilyen zsarolási alap lehet egy korábbi sikkasztási 
ügy, vagy akár a külföldi kollégiumban lehallgatott hálószoba... Szima 
Juditot nem véletlenül állították félre! Egy hazafias, a hatályos 
törvényeket betartó rendőrség a legnagyobb veszélyt jelenti a szabadkőműves 
diktatúrára. 

Csak is kizárólag ezért van törvénybe iktatva a mentelmi jog. Azonban egy 
olyan helyzetben, ami nemsokára minden európai államban előáll, ez senkit 
nem fog érdekelni. Egy valós érdekképviseletet jelentő rendőrszakszervezet 
a hatályos jogszabályok alapján azonnal előzetes letartóztatás alá tehet 
bármely politikust, és a rendszer rendezőelve a garancia arra, hogy 
találnak is valamit, amivel börtönbe juttatható. 

Akkor lenne tele a gatya, lenne azonnal munkahelyteremtés! 

A szakszervezet által megfogalmazott felszólítást az Európai Központi Bank 
vezetőjének, és az európai Bizottság korábbi vezetőjének is címezték. A 
görög parlament előtt tömeges tüntetések kezdődtek, és a rendőrök közül 
rengetegen a fenti nyilatkozat értelmében nem vették fel a szolgálatot, 
mert a hatalom jelenleg a nép utolsó forintjait venné el a 
megszorításokkal, és ehhez a rendőrségnek kellene közreműködnie. 

Ez az eredménye annak, ha a rendőrt szembe akarják állítani saját népével! 

Forrás:

http://vilaghelyzete.blogspot.com/2012/02/gorogoknel-elfogatoparancsot-adnak-ki.html

http://www.montrealgazette.com/news/Greek+police+union+wants+arrest+officials/6132553/story.html

Posted via email from vilagfa's posterous

Izland körül nagy a csend

Izland körül nagy a csend

Nagy találmány a modern média.
Tevékenységének eredménye legtöbbször maga a pénz,amit valakik megnyernek,míg mások elveszítenek éppen a média tevékenységének hatására.

Pénz és média között működik a kölcsönhatás.

A médiát a pénz mozgatja,míg a pénzt sok esetben maga a média.

Azt,hogy mi a hír és mi nem az,az dollárban és euróban jól kifejezhető.

Ha éppen arra van szükség  a pénz érdekében a valóságból éppen annak az ellenkezője lesz a hír.

Ezt tapasztaltuk olvasva egyes nyugati lapok tudósításait a közelmúlt tüntetéseiről.

Felcserélve a békemenet és az Opera előtti tüntetés képeit az előbbit kormány ellenes az utóbbit kormány melletti tüntetésnek nyilvánították.

Igy lett a hatalmas békés tömeg kormány ellenes az anyázók,nácizók csürhéje pedig ellentüntetőkkel megspékelt kormánypárti megmozdulás.

Pontosan az ellenkezője annak,ami valójában történt.

Ez lett a hír azoknak,akiket meg akarnak győzni arról,hogy rossz úton jár a magyar kormány,de máris nagy az ellenzéke,mert nem „demokratikus” és nem „hiteles”.

Aki  nem „hiteles” az ellen bizony nagy tömegek tüntetnek.

Valójában azonban az fáj,hogy e hírferdítő média tulajai nehezményezik  a jövedelmeket a hazaiak javára kissé  átcsoportosító intézkedéseket,

de erről nem szólnak,inkább hírt ferdítenek,hogy ezzel szerezzenek szimpátiát.

A pénzérdek tetten érhető.

A pénz érdekében tett tényferdítés,vagy megmásítás azonban semmi ahhoz képest,amit a média az elhallgatásokkal el tud érni.

Igaz ezek inkább a kármentést szolgálják.

Erre iskola példa Izland esete.

Izlandról 2008-ban nagyon sok szó esett,pedig kicsi ország,mindössze 320 ezer lakóval.

Izlandot együtt emlegették mint pénzügyi katasztrófa országot Görögországgal.

Simor és Oszkó is e példákat sűrün emlegetve vette a repjegyet Waschingtonba gyors  pénzinfúziót kérve.

Görögország még mindig a szégyenpadon űl,jobban,mint valaha Izlandról meg semmi szó nem esik.

Talán megoldódtak a gondok?

Ha igen miként?

Vagy még nagyobbak a bajok és ezért a nagy hallgatás?

A válaszhoz vegyük sorra az izlandi történetet.

2003-ban privatizálták az izlandi bankokat,mind a hármat a washingtoni  konszenzus(globalizáció,privatizáció,dereguláció) jegyében.

Az új  magántulajok azonnal a húrok közé csaptak,éltek a dereguláció adta lehetőségekkel.

Már 2003 végére a bankok  összesített főőszege az izlandi GDP kétszeresére rúgott.

(Az érték nálunk kb 60%)

A források jórészt külföldről és könnyen jöttek.

Gyurcsány is szólt „öszödi példabeszédében”  a nemzetközi pénzpiac nagyvonalu pénzbőségéről.

Az izlandi újbankárok sem panaszkodhattak.

2007-re a bank ok már az izlandi produktum kilencszeresére híztak.

A 320 ezer izlandira begyült vagy 60 milliárd dollár külföldi adósság,amit nem az izlandiak,hanem magánbankok csináltak.

2008-ban jött a kármentő IMF és az északi országok és felkínáltak 4,5 milliárd dollár hitelt,de feltételekkel.

A terheket minden izlandinak a csecsemőig  olyan mértékben kellett volna vállalnia,mintha fizetné egy 100 ezer eurós 5,5%-os euró kötvény éves kamatát azaz  5500 eurót évente 15 éven keresztül.(családonként kb. évi  6,5 millió forintot)

Kitört a népharag és a kormányt elsöpörték.

Azóta új kormány van és a felelősnek tartott volt miniszterelnök ellen folyik a büntető eljárás.

Az IMF és a hitelezők természetesen befagyasztották a hitelek folyósítását.

A kormány pedig 2010 márciusában  népszavazást  tartott,hogy a nép kíván e a bankok helyett fizetni.

Nem akart.

Ráadásul az ügy még ezen felül is nagyon pikáns.

A csalárd bankok az utolsó körben külföldiektől vettek fel magánbetéteket(angoloktól és hollandoktól) magas kamatokat ígérve,visszaélve,

hogy az állam Izlandon is 100 ezer euróig garantálja a betéteket teljes összegben.

A bankok az állam  kontójára hazardíroztak,gondolva,ha buknak,majd az állam fizet és beszedi a néptől .

De nem így lett.

Működésbe lépett a népszavazás intézménye.

A pénzügyi felfordulás miatt az izlandiak is új alkotmányt akarnak.

A szövegezésnek azonban egy különös-ám rendkívül demokratikus- formáját választották.

Minden büntetlen előéletü felnőtt,aki rendelkezik 30 választói joggal rendelkező polgártársa ajánlásával egy testületbe került, úgy 520-an.

Belőlük véletlen kiválasztással  kiemeltek 25 főt, akik koordinálják a munkát.

Mindenki adhat javaslatokat  interneten.

Izlandon gőzerővel működik a részvételi demokrácia,aminek még a lehetőségétől is elájultak a demokrata világpolgárok,

amikor a görögök is szavazni akartak az euró övezetben maradásról,vagy távozásról.

Görög és olasz honban már a képviseleti demokráciára sincs szükség helyette „szakértői” demokrácia dívik.

Az izlandi példa azért tanulságos,mert erőt ad a „szakértői” kísérletek megakadályozására és a választott 2/3 melletti kitartásra.

Érthető,hogy a média miért hallgat,mert a példa ragadós lehet,csak a hallgatással tud segíteni iker testvérének a pénznek.

Boros Imre
 közgazdász

Posted via email from vilagfa's posterous

Info* Akik azt szeretnék, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból

Meddő lelkesedés, egy új világ nem a maitól kell engedélyt kérjen:), de a manipulált közvélekedést építeni, hasznos lehet, hja ha tudod, hogy nem forgatják pont az ellenkezőjére akaratod.

 Ilyen alapon én Magyarországból, sőt a faluból is kilépnék, csak hogy következetes legyek. Mindegyik intézményeiben egyformán beteg része egy beteg világrendnek.

Szép mikor az állam képviselői az önrendelkezésről kárálnak az EU-ban, itthon pedig fel sem fogják az mit jelent. Minden hatalmi szint magát hiszi az utolsó értelmes tudatosságnak, és alatta csak elesett, irányítandó, idiótákat lát. Így van ez az EU és államfő, államfő és polgármester, stb között is.  A folyamat inkább alulról kéne épüljön, a családban, a gazdálkodásban, munkahelyen, utcában, faluban.....na, ott neked is van hatalmad tenni valamit.

Javaslom ezt átgondolni a saját kicsi életében mindenkinek, mert fent is csak az van, ami lent, ez elég kemény törvény.

Szerintem lépjünk ki a paradigmából és keressük meg az élet értelmét, építsünk új világot annak értékrendjén. Ahhoz pedig nem kell sehonnan kilépni, engedélyt kérni, azt "csak" csinálni kell:) és az eleve jó helyen lesz, a main kívül.

G

---------- Forwarded message ----------

Akik azt szeretnék, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból

Aki egyetért a kilépéssel az írja alá ezt a petíciót, és mindenkit kérek, hogy segítsen a petíció terjesztésében/ megosztásában. Sajnos kevés idő maradt a cselekvésre, ezért SOS-ben kell lépni!!! Az fb-én van csoportunk is. A csoport neve megegyezik a petíció nevével: Akik azt szeretnék, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból. Párt szimpátiától függetlenűl várunk mindenkit a csoportba aki azt szeretné, hogy Magyarország lépjen ki az Európai Unióból.Minnél több tagot kellene toborozni, hogy petíciót tudjunk benyújtani a kormánynak, és ezzel elérni, hogy legyen népszavazás a kilépést illetően.

http://www.peticiok.com/akik_azt_szeretnek_hogy_magyarorszag_kilepjen_az_europai_uniobol

Veled, Európa, de nélküled, EU - Általános gazdasági kérdések

Varga István és dr. Halász József jogász:

 

Beszélgetés dr. Lóránt Károly közgazdásszal és dr. Halász József jogásszal. 

http://gondolatebreszto.b13.hu/  "Ez itt a te IDŐ-d, dönts hát úgy, hogy a legjobban tölthesd."

VÉDD MEG ISMERŐSEID E-MAIL CÍMÉT ( AZ ENYÉMET IS)! Ha továbbküldöd ezt a levelet, vagy válaszolsz rá, előtte töröld ki a levélben szereplő korábbi feladók nevét és e-mail címét, hogy ne keringjenek az adathalászok és spamküldők örömére.Köszönet érte!

Posted via email from vilagfa's posterous

Népszavazási kezdeményezés az EU-kilépésről, Ausztriában

Népszavazási kezdeményezés az EU-kilépésről, Ausztriában

Az Európai Unióból való kilépésről szólónépszavazás megindoklása:

Ausztria az Európai Unióhoz (a továbbiakban: EU) egyszövetségi alkotmánytörvénnyel csatlakozott,amelyet népszavazás kísért. Tehát az EU-kilépésnélis így kell eljárni.

   Az első – és legfontosabb – mondata az osztrák szövetségi alkotmánynak, az 1. paragrafus, így hangzik (szó szerint): „Ausztria egy demokratikus köztársaság. A jog forrása a nép.” Tehát az osztrák köztársaság nem ismer olyan magát demokratikusnak valló szervezetet, amely akadályozhatná a népet, hogy maga döntsön arról, hogy kilépjen az EU-ból vagy ne.

   Pontosan ezt a jogot követelik az EU-kilépésről szóló népszavazást megindító kérvénynek az aláírói, akik az osztrák szövetségi alkotmány egyik legjobb szakértőjére hivatkozhatnak, aki a korábbi igazságügyi miniszter, Dr. Hans R. Klecatsky, az innsbrucki egyetem nyugdíjas közjog professzora, és aki az elsők között írta alá az EU-kilépésről tartandó népszavazás-kezdeményezést Innsbruck városának a magisztrátusán, 2010 márciusában, közvetlenül a munka megkezdése után…

Ausztria létalapjának a megmentése

Ez az EU-kilépésről szóló népszavazás legfontosabb pontja. Nem csak a „Lisszaboni Szerződés” által, ami az EU jelenlegi munkaalapja, de legkésőbb ez által az EU egy óriási szövetségi állam lett (egy államközösség helyett), amelyben minden tagállam és nép messzemenően elvesztette önrendelkezési, azaz a demokráciához való jogát.

   Egy központi gazdasági kormány bevezetésének a terve az egész EU-ban, beleértve a tagállamok adófelségjogaiba való beavatkozást is (azaz EU-adók bevezetése a nemzeti adók mellett), ennek világos bizonyítéka. Számos döntés – és különösen a „nagy dolgokban” – zárt ajtók mögött történik; EU „csúcsokon”, az EU-Bizottság felfújt hivatalnoki apparátusában, és egyre inkább a kormányfők között, azaz valódi legitimáció nélkül. A tagállamok parlamentjeit messzemenően kikapcsolják, az illető államnemzetek döntéseiről nem is beszélve. Az EU-Parlamentnek nincs törvényhozási joga és mi több, nem is egyenlőségi alapon választják. Az egész EU-építményben hiányzik a demokrácia legfontosabb ismérve, a hatalommegosztás!

   Népgazdaság

Kis- és közepes üzemek számára, amelyek kapcsolódnak a lakossághoz, egyre kevesebb lehetőség adódik egy nemzetek feletti rendszerben. Az EU-tagság miatt Ausztria nem tud olyan kereskedelmi szerződéseket kötni, amelyek szükségesek a népgazdaság számára, mivel a kereskedelmi politika teljesen az EU központi hivatalainak van alávetve. Ausztria csak akkor tudja visszanyerni gazdaságpolitikai döntésjogát egy válságbiztos gazdaságpolitika (újra)építéséhez, ha kilép az EU-ból.

   Szociális állam

Az EU legfontosabb elve, az úgy nevezett „piacszabadság”, azaz a korlátlan árumozgás-szabadság, letelepedési szabadság, a szolgáltatások szabadsága és a munkavállalók szabad költözködési joga, valamint – a konszernek számára a legfontosabb – a tőkemozgás szabadsága, egy profitmaximalizálásra irányult politikát tesznek lehetővé, amely a legtöbb embernek rendkívül árt, és amit az Európai Bíróság évtizedek óta szigorúan keresztülvisz. Szociálpolitika számára nem volt és ma sincs lehetőség. Csökkenő reáljövedelmek, valamint a szegények és a gazdagok között egyre növekvő szakadék ezt bizonyítják.

   Határok

Senkinek sem fáj, ha a határon fel kell mutatnia az útlevelét. Az országhatárok EU általi eltörlése és ennek következtében az állam  személyekre és árukra vonatkozó ellenőrzési lehetőségeinek a megszűnése azonban szörnyű következményekkel jár; többek között a bűnözés elterjedését, az illegális és káros áruk akadály nélküli behozatalát teszi lehetővé. Ismét szükségünk van értelmes határintézményekre, hogy megvédjük a lakosságot!

   Semlegesség

A semlegesség azt jelenti, hogy a semleges államnak saját külpolitikája van (mint a Svájcnak), amely minden katonai paktumon kívül marad és ezzel a békét szolgálja. Az EU-hadsereg által azonban, amelyben Ausztria is részt vesz, maga az EU is egy katonai paktum. Ez pedig közel áll a NATO-hoz. A legtöbb EU-állam egyúttal NATO-tag is, elsősorban a nagy államok. A semlegességet ismét az osztrák (kül)politika alapjává tenni csak akkor lehet, ha kilépünk az EU-ból.

   Géntechnika mentesség

Az előírt határtalan „piacszabadság” miatt egy EU-tagállam nem tudja megakadályozni a génmanipulált takarmány, „ipari burgonya” vagy készáruk behozatalát. Így ezek bekerülnek az élelmiszer-körforgásba akkor is, ha Ausztriában nem termesztenek génmanipulált vetőmagokat. Ez csak akkor megakadályozható, ha Ausztria ismét maga határozza meg élelmiszer törvényeit és ellenőrizheti határait. Ezt pedig csak akkor lehet, ha kilépünk az EU-ból.

   Saját pénznem

A nemzeti pénznemek nemzetköziesítése nem működik, ami a jelenlegi pénzügyi és gazdasági problémák lényeges oka. A pénzügyileg labilis országok deficitjének az átvétele pénzügyileg stabil országok által, ami az euró lényege, csak tovább rontja a helyzetet.

   Az euró mindenáron való megmentése egy időben behatárolatlan végtelen kezességi kötelességvállalás (védőháló) az EU nettó befizetői, mint Ausztria által, nem várható el az osztrák polgároktól. Amint Ausztria kilép az EU-ból, ismét bevezetheti saját pénznemét és ezzel is akadályozhatja a drágulást.

Inge Rauscher

Az EU-kilépésről szóló népszavazás meghatalmazottja,

Zeiselmauer/Bécs, 2011. december 20.

Az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés beadása

Pártok Feletti Platform az EU-kilépéshez

Az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés 2011 december 20-án a belügyminisztériumban az előírásoknak megfelelően be lett nyújtva 9266 hivatalosan igazolt támogatási nyilatkozattal. (A törvény által megkövetelt szám 8032 nyilatkozat.)

Az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés Pártok Feletti Platformjánaka szóvivői tájékoztattak a belügyminisztériumban 2011 december 20-án reggel 9 órakor történt hivatalos benyújtásról. A platform és több mint 9000, a hivataloknak bizonyított támogatói demokratikus-jogállami úton kívánják egy szabad és független semleges Ausztria helyreállítását és a katasztrofális osztrák EU-tagság megszüntetését, amely a lakosság számára semmilyen formában nem elfogadható.

   Ausztria az EU egyik fizető mestere, de ennek ellenére az amerikai hitelminősítő intézetek, „a világ új urai”, akik felett nincs demokratikus ellenőrzés, egyre szkeptikusabban ítélik meg. Ezt a számlát elsősorban a kis- és középkeresetű osztrákok fizetik meg, mint ahogy az a „Statistik Austria” kutatásaiból kiviláglik.

   Ausztria jövője csak az ország gazdasági, kulturális és környezeti előnyeinek a figyelembe vételével képzelhető el, és egy olyan életmódra való áttéréssel, amely összhangban van a természettel, valamint a következő generációk és minden teremtmény javát szolgálja, aki ezen a mi egyetlen földünkön él. Az Európai Unió, mint a nagy konszernek igazgatóinak meghosszabbított keze, csak abban érdekelt, hogy a nemzetközi tőkeáramlás fő akadályát, a nemzetállamokat megfossza fő feladatától, a polgárok szociális védelmétől. Ez az „EU-gazdasági kormányzása”.

   Számos polgár azonban nem óhajt tovább az euró szavatossági csomag szolgája, azaz védőháló-fizető lenni és emiatt komoly bevételkiesést elszenvedni.

Inge Rauscher, az IHU elnöke,

az EU-kilépésről szóló népszavazás-kezdeményezés Pártok Feletti Platformjának a nevében

megjelent: Zeit-Fragen, 2012.01.23.

További anyag az interneten: www.Uberparteiliches Volksbegehren fur den Austritt aus der EU

Fordította: Vajta Dénes

Kapcsolódó cikk: Pokoljárás előtt – avagy hazánk a pénzkartell növekvő szorításában

Posted via email from vilagfa's posterous