Na ezek a részletek melyek miatt az elképzelés közösségi alapon nem fog elindulni. itt csak a pozitív siker, az anyagi biztonság megsejtése, vagy jövedelem lehetősége fog tagságot bevinni.
Csak olyan rendszerek lehetnek sikeresek, melyek néhány, mindenki számára érthető alapelvből az út szélén is levezethető.
Értékképlet, súlyozás és egyéb csoda bogarak a megfejthetetlen intellektus világába száműzik az elképzelést, és bár biztos jól működhet a részletek ismerete nélkül csak azt az érzést szüli, hogy köszönöm ebből nem kérek.
A megoldás sokkal inkább a tiszta erőforrás elosztáson, természeti, társadalmi egyéni szinteket külön kezelve, az egyéneket a közösségi kommunikációra kapcsolva a részvételi költségvetés, a pénzkibocsájtás társadalmi munkaképességének időbeli egyénhez osztásával, a tulajdon és tőke újra fogalmazásával biztosítható. A lényeg hogy senkitől az ő munkáját és erőforrását el ne lehessen venni.
Ha ez biztosított akkor az értékképlet egy végtelenül komplex társadalmi kommunikációban az egyének összessége adja meg, melyet szerintem ne akarjunk modellekkel helyettesíteni.
Globális
a rendszer egy nagy horizontális társadalmat sejtet, nem épít a lokalitás önálló működésére, nem kezeli a programok és az együttélés sokszintű lokalitását, nem kezeli külön az autonómiát a területek és a feladatok szerint.
"Az ÉrtékRészvényTársaság pénzkezelése — Pénzügyi szerződés"
- ÉrtékRészvényTársaság : Humania (megtekintés a Google Széljegyzeten)
"A megoldás sokkal inkább a tiszta erőforrás elosztáson, természeti, társadalmi egyéni szinteket külön kezelve"
VálaszTörlésHogyan és mi alapján osztjuk el, mivel mérjük az elosztás módját, arányait? hogyan és mi alapján állapítjuk meg az egyes szinteket, mivel mérjük, hogy tudjuk mit hogyan kezelünk?