Oldalak

2012. április 27., péntek

Konferencia Miskolcon: Egyetlen esélyünk a történeti alkotmány címmel

"Egyetlen esélyünk a történelmi alkotmány"
egész napos konferencia

Miskolc Kossuth Lajos út 17
Református Egyházkerületi Székházának nagyterme

2012. május 5. (szombat)
10:00 17:00 óráig

Előadók:
Pap Gábor
Tóth Zoltán József
Vass Csaba
Kis Endre József
Fáy Árpád

Szövegközi kép 2

Posted via email from vilagfa's posterous

2012. április 22., vasárnap

Duna TV vetíti Jelenczki István "HÁBORÚ A NEMZET ELLEN" című elemző dokumentum filmjét

Tisztelt Címzettek! Kedves Barátaink!

Örömmel értesítünk Mindenkit, hogy ápr.30-tól, négy egymást követő hétfőn este, azonos 
műsorsávban (20 óra 25 perc körül)

Szövegközi kép 1
a Duna TV Jelenczki István „HÁBORÚ A NEMZET ELLEN” című, négy részes 
dokumentumfilmjét műsorra tűzte:

Vetítési időpontok: 
2012. április 30.  20:25  I. rész  A háború megváltozott természete
2012. máj.7.  20:25  II. rész      Diktatúrából diktatúrába
2012. máj. 14.  20:25  III. rész  Az ország felszámolása
2012. máj. 21.  20:25  IV. rész  Megtartó üzenet

 Kérjük, köszönettel vesszük, ha ezen levelet továbbítja (továbbítod) saját köreidben.

Üdvözlettel:
A film gyártója: Angelus Bt.
Rendező, producer: Jelenczki István.

A film témája:
Nemzeti
tulajdon, amit őseink évezredeken, évszázadokon át, nagyszüleink, szüleink és mi magunk hoztunk, 
hozunk létre. A miénk és gyermekeinké. Adomány és felelősség.
Jelenczki István filmje azt a történelmi folyamatot és mechanizmust mutatja be, ahogyan önző belső 
és külső hatalmi erők elpazarolták nagy részét ennek a nemzeti vagyonnak, átjátszották magán és 
külföldi tulajdonba.
A négy részes sorozat címei is utalnak a válságos időkre: a nyolcvanas évek álságos 
szocialista gazdasági változtatásaira (A háború megváltozott természete), a rendszerváltozás 
kiszolgáltatottságára,
diktatúrába), az azóta elmúlt évek hibáira és bűneire (Az ország felszámolása), végül a jövő útjaira 
és lehetőségeire (Megtartó üzenet).

A filmben megszólalnak gazdasági szakemberek, jogászok, történészek, orvosok, a magyar kultúra 
és tudomány legkülönbözőbb ágainak képviselői: 
Ángyán József, Bencsik János, Bencze Izabella, 
Bogár László
V. József, Papp Lajos, Tóth Zoltán József, Varga Csaba, Varga István, Zlinszky János.
Megdöbbentő, megrázó és egyben tanulságos mozi rólunk, a magyar nemzetről, a társadalomról, az 
emberről, és a minket körülvevő világról.

Műsorújság:

Posted via email from vilagfa's posterous

2012. április 3., kedd

Info* A gazdák törvényes követelései a kormány földprogramjának végrehajtásáért + Filmajánlók

A gazdák törvényes követelései a kormány földprogramjának 
végrehajtásáért
  1. A kormány a jogalkotással és a Nemzeti Földalap földjuttatásaival teljesítse a 2010. nyarán közzétett, eredeti földprogramját, amely kötelezettséget vállalt a nagybirtokrendszer visszaszorítására és a családi gazdálkodás támogatására.
  2. A Nemzeti Földalapról szóló 2001: CXIV. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011: CXCVI. törvény módosításával szűntessék meg az állami földtulajdon „üzleti vagyonná” minősítését, ami helyett azt – mint nemzeti vagyont – forgalomképtelen kincstári vagyonná kell nyilvánítani.
  3. Az önkormányzatok termőföld – és ingatlantulajdonát ki kell vonni az „üzleti vagyon” köréből és – a nemzeti vagyonról szóló 2011: CXCVI. tv. 5. § módosításával – kizárólagos önkormányzati tulajdonú, forgalomképtelen törzsvagyonná kell minősíteni.
  4. A „zsebszerződések” sikeres felszámolása érdekében a földtörvény (1994: LV. tv. - Ftv) módosításával vissza kell állítani az Ftv 25/A – 25/D. szakaszaiból - a Gyurcsány kormány által kiiktatott – szankciókat, amelyek 1994. VII. 27 – re visszamenő hatállyal kizárják a külföldi és gazdálkodó jogi személyek jogellenes földtulajdonszerzését. A kormány „föld – amnesztiát”, vagyis az erkölcsi és jogi felelősség alóli mentesülést hirdethet a földet külföldieknek átjátszó hazai földtulajdonosok javára azzal, hogy segítsék a jogellenes ügylet felderítését. Az állam éljen az elővásárlási jogával, hogy a külföldiek birtokába jogellenesen került, közel egy millió ha termőföld állami közvagyon legyen.
  5. Gátat kell vetni annak a gyakorlatnak, amely – a Csatlakozási Szerződésben 2014. IV. 30 - ig kikötött és az Ftv 7. § - ban írt tulajdonszerzési tilalom ellenére - a külföldi jogi személy (beruházó) kívánságára bármely rendeltetésű és forgalomképtelen külterületi termőföldet ingatlanná minősít, amivel korlátlan (a föld nagyságát sem korlátozó) forgalomképességet biztosít a föld külföldi tulajdonba adásához.
    Ezért az Ftv 6. § módosításával ki kell mondani, hogy ”az önkormányzat termőföld tulajdonjogát csak lekötött célvagyonként, törvényes elidegenítési és terhelési tilalom mellett szerezheti meg. Az önkormányzati föld – és ingatlantulajdon - mint forgalomképtelen törzsvagyon - nemzeti vagyonnak minősül. Az önkormányzat meglévő termőföld – és ingatlantulajdonát ilyen törzsvagyonná kell minősíteni. E rendelkezések kizárásával vagy korlátozásával ellentétes rendelkezés semmis.”
  6. Az Ftv a földbérletnél a nagyüzemi tőketulajdonosnak kiváltságokat nyújt, amikor az elő – haszonbérleti jog törvényi rangsorával szavatolja, hogy a helyi gazdák kizárásával, a nagyüzemi haszonbérlő cégtulajdonosai és tőkeberuházói szerezzék meg a földbérletet. Ennek megváltoztatására – az Ftv 21. § módosításával – meg kell szüntetni az ültetvényt telepítő vagy halastavat létesítő beruházó javára, továbbá az állattartó telep és halastó üzemeltetője részére biztosított, elsőbbségi elő – haszonbérleti jogot.
  7. Az Ftv 22. § (1) módosításával a földhaszonbérletnél meg kell szüntetni a gazdasági társaság és a szövetkezet térmértéki kiváltságát, amelynek fenntartása súlyosan sérti a földbérleti piac szereplőinek egyenjogúságát és a közösségi jogba ütközik.
  8. A nagybirtokrendszer lebontása, a külföldi földspekuláció kizárása és a családi gazdálkodás térnyerése érdekében a mezőgazdasági üzemekről kötelező törvényt kell alkotni, amely a teljes földalapra és az összes árutermelőre gazdaságra kiterjed, továbbá az agrártámogatás feltételévé teszi az üzemtörvény előírásainak a teljesítését.
  9. A hatályos földvédelmi törvény (2007: CXXIX. tv.) helyett új törvényt kell alkotni, amely – az értékalapú földpolitika erre irányadó alapelvei szerint – intézményi biztosítékokkal teljesíti a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét.
  10. A Nemzeti Földalap a kormányprogram alapelveivel ellentétes gyakorlatot folytat: földbérleti juttatásai nem a családi gazdálkodást és nem a demográfiai földprogramot (a népességzuhanás mérséklését és az elöregedő agrárnépesség fiatalokkal való utánpótlását) szolgálják, hanem tovább növelik a nagybirtokrendszer földalapját. Meg kell változtatni az NFA pályáztatási rendszerét és felül kell vizsgálni a jogsértőnek tűnő, nagyüzemi földjuttatásokat.

http://fejerszovetseg.blogspot.com/2012/04/gazdakovetelesek-10-pontban-nfa-stop.html

Az Iránytű c. film, a Titok folytatása

A Titok és Az Iránytű folytatása.
A legújabb spirituális film magyar felirattal. A Műben olyan szereplők beszélnek az élet értelméről, akiket jól ismerhetsz A Titok és Az Iránytű c. filmből.


http://gondolatebreszto.b13.hu/  "Ez itt a te IDŐ-d, dönts hát úgy, hogy a legjobban tölthesd." 
VÉDD MEG ISMERŐSEID E-MAIL CÍMÉT ( AZ ENYÉMET IS)! Ha továbbküldöd ezt a levelet, vagy válaszolsz rá, előtte töröld ki a levélben szereplő korábbi feladók nevét és e-mail címét, hogy ne keringjenek az adathalászok és spamküldők örömére.Köszönet érte!

Posted via email from vilagfa's posterous

Mikor szál ki egy multi a helyi termelésből és egyéb töprengések

"A The Dow Chemical Company azt tervezi, hogy bezárja balatonfűzfői styrofoam (polisztirolhab) üzemét - közölte a társaság hétfőn az MTI-vel. Az üzem bezárásának szándékát "az építőiparban uralkodó folyamatosan pangó piaci viszonyok, valamint a gazdasági válság hatására az építőiparban bekövetkezett drámai keresletcsökkenés váltották ki". 
Mennyi ami kevés?
Ha a cég 3,4 Mr tőkével 632 MFt eredményt produkál az 18% tőkehozadék (rablás), és ez kevés, annyira kevés, hogy bezárják az üzemet. Forgalom alapján persze nem olyan rózsás a helyzet, 8,7% haszonkulcs jön ki, ami persze egy bizonytalan piacon érthető kockázatot jelent (persze a piacról is van véleményünk). De eztán már a hazai munka teljesen hiányozni fog a szigetelő anyagból, sokkal nagyobb hasznot fog viszont termelni külföldi anyacégnek. A könnyű anyagok szállítási költsége érthetően magas, ezért a szigetelő anyagoknál nagy jelentősége van a helyben termelésnek. Így is kevés amit itt realizál, hiszen csak felfújják az alapanyagot. A cég ezen döntésével, azt választotta inkább, hogy több olajat költ a szállításra, mintsem embereket kisebb haszonnal foglalkoztasson, jelentősen megnövelve az ökológiai lábnyomát és társadalmi rombolását a terméknek.

Mennyi lenne az ha a dolgozók is részesednének?
Érdekes lenne megfontolni, mi lenne ha a tőkén kívül az emberek munkaidejükkel is részesednének, hiszen ők valóban dolgoznak , életüket töltik a termeléssel,  míg a tőketulajdonos semmit nem tesz, mert a menedzsment  ki van fizetve. Akkor mennyi osztalékot kapna egy dolgozó? Vegyük egyenlőnek a feleket a tőke adott mennyiségű emberi munkaórát jelent mondjuk 1000 Ft/órával jelen esetben 3,4 M munkaóra 10 évre, vagyis átlagos jelenléte a tőkének évente 1,7 M óra /év. A dolgozók kik jelen esetben 70-en vannak 134 000 munkaórát fektetnek be, így év végén a nyereségből ennek arányában lenne etikus osztalékot kapniuk (persze az más kérdés, hogy a nagy embernek egy életen át mekkora  tőkéje lehet rablás nélkül, amit valós munkaidővel igazolni tud?)
A 1,7 MFt és 0,132 Mft arányában a dolgozóknak 45 Mft osztalékot kéne adni, vagyis dolgozónként 660 000 Ft ami havi 55 000 Ft bérkiegészítés lenne. Hát a dolgozók biztos nem záratnák be! (Gondolkodj el, mikor befektetsz, hogy csak a pénztőke követelheti ma munka nélküli létpusztító profitját, a munka nem!!)

Mennyiben hazai termék?
Persze a fenti arányokból érezhető, hogy egy hazai gyártású szigetelőanyag csak  max. 7,6 %-ban hazai!!!!! a többit külföldről hozzák mint anyag, tőke, szaktudás. (A szalma 100%-ban a falumból van!!)

És mi van a munkán kívül?
Van itt még egy szempont, ha minden emberi munka 7,6 %.ot jelent ennél a terméknél, akkor mi a többi? (a nyersanyagnál, ami még nagyobb vegyipari gépekben készül sem lehet több, de a bányászat és acél iparban sem lehet jobb a munka arány).
 Bizony ez a kőolajrabszolgák serege, akik helyettünk dolgoznak. Nem ismerjük a gyártás energia tartalmát eme terméknek, mert abból kiszámolhatnánk, hány ember életterét venné el az  az energia ültetvény , ami az olajat helyettesítené, emiatt azt mondhatjuk, hogy a maradék az olaj rabszolga, 93,4 %, ha ezt is meg kéne fizetni, akkor 10x annyiba kerülne a szigetelő anyag (ott senkinek sem lenne kérdés, hogy a természetes anyagokat válassza). Akkor kerülne 10x ennyibe, ha nem pusztítanánk a földet és a jövőt, ahol  az emberek és a természet harmóniában és igazságban élnének egymással..
És ha magyar? az a maximum amit el lehet érni?
Nem ismerem a hazai szigetelőanyag gyártók tulajdonosi szerkezetét, de félek kevés hazai van köztük, de ha van is, az is csak magántőke, ami sovány vigasz egy szegregált társadalomban. Ennek ellenére, olyan cégtől, mely nem itt gyártat tilos vásárolni, persze, ha van még olyan:(.
A szigetelő anyag tipikusan olyan termék, ahol a fogyasztó csak az árakat nézi, az építő iparban nincs etika, jövőtervezés, érzelem, kivált ilyen pangó versenypiacon.

Vegyünk egy ideális helyzetet, és közösségi befektetésben vegyük meg  az üzemet, vagy ha nem adják, építsünk feleslegesen egy másikat. Vajon a nyersanyagokhoz milyen áron juthatnánk hozzá? A globális multi, pont annyiért adná, hogy a haszon náluk legyen, mi meg éppen megmenthessünk néhány munkahelyet.

Van megoldás, természetes anyagok!!
Nem tudom elégszer hangsúlyozni a természetes építőanyagok lehetőségét, ami mind ökológiai, mind egészségi, mind piaci, mind közösségi, mind önrendelkezési szempontból tökéletes megoldást jelent.
Nem kell hatalmas vegyi gyárakat kőolajból felépíteni, hogy ne legyen munkánk, és jövőnk, főleg úgy hogy kőolajat nem is adnak a közös készletből.
Ennél primitívebb világrend még nem volt!
Megszoktak itt akadni, hogy a kor vívmánya , hogy a gépek dolgoznak és nekünk ettől van jólétünk. Valami jut, de ennek ára, hogy gyerekeinknek még az életük sem lesz fenntartható. Persze itt látni kell, hogy a 60-as években töredék energiával, ugyanennyi munkával jobb létminőségünk volt, régebbről nem is beszélve, azóta rengeteg gép dolgozik helyettünk, az embereknek  mégis kevesebb jut! Cseppet sem zavarna, ha néhány gátlástalan és tudatlan ettől hihetetlen luxusban élne, az zavar inkább, hogy az a pici luxus, amit kevesen élveznek úgy jön létre a piac és pénz törvénye szerint, hogy 90%-ban eleve szemetet, selejtet gyártanak, hogy a nyereség kizsarolható legyen és hogy a bukta nyilvánvalóságát növekedéssel leplezzék.

A mai paradigmánál primitívebbet, együgyűbbet , önzőbbet a teremtés sosem hordott a hátán, és sokáig már nem is fog:)

Az MTI hír folytatása:

A vállalat a magyar jogszabályoknak megfelelően fog eljárni és megkezdi a konzultációt a munkavállalókkal, akiket már értesítettek a gyárbezárás tervéről.

Céginformációs adatok szerint a Dow Chemical 1989 júniusában hozta létre első cégét Magyarországon Donichem Vegyipari Kft. néven. 1992-től tevékenységét Dow Hungary néven folytatta.

A 2010. évet átfogó mérlegbeszámoló szerint a Dow Hungary Vegyipari Kft. nettó árbevétele 7,2 milliárd forint volt, mérleg szerinti eredménye 632 millió forint, saját tőkéje 3,4 milliárd forint. Bár létszámadatot nem tartalmaz a mérleg, az MTI információja szerint a balatonfűzfői gyártelepen dolgozók száma 60-70 fő.

A Dow Chemical anyavállalat hétfőn közölte, hogy több üzemét bezárja, az amerikai Illinois államban, továbbá Magyarországon, Portugáliában és Brazíliában.

Az amerikai vállalat évi 250 millió dollárt tervez megtakarítani részben az intézkedéstől, aminek a következtében összesen 900 dolgozónak mondanak fel.

Az üzembezárások 350 millió dollár egyszeri kiadást jelentenek majd a cégnek.

Rebecca Bentley, a Dow Chemical szóvivője azt mondta, hogy Magyarországon és Portugáliában "nagyon gyengék a piaci feltételek, és kedvezőtlenek a gazdasági kilátások."

A Dow Chemical világszerte 52 ezer embert foglalkoztat.

Posted via email from vilagfa's posterous