úgynevezett agilis szoftverfejlesztési modellek.

1. Először elkezdik címszerűen összeírni, hogy mit is kell tartalmaznia a terméknek ahhoz, hogy az ötlet megvalósuljon. Ezt a terméket leíró listát nevezzük product backlog
2 elkezdik kidolgozni a mögöttes tartalmat is - kicsit hasonlóan a követelmény-specifikációkhoz.
teljes kép ugyan meg kell, hogy legyen
3 Ami nagyon fontos, hogy ez a lista egy jól meghatározott sorrendbe rendezett lista kell, hogy legyen. A sorrendet pedig a Business Value-nak nevezett paraméter határozza meg, ami azt jelenti, hogy azok a magasabb prioritású elemek, amik a legtöbbet jelentik a termék számára, és ezekkel kezdünk el foglalkozni először.
Létrehozzuk a termék vázát és utána feltöltjük a legértékesebb fícsörökkel, minek eredményeként lehet, hogy már el is tudjuk kezdeni értékesíteni a terméket, miközben folyhat tovább a fejlesztési munka.

Product Ownernek. Ő mondja el a teljes képet a fejlesztőcsapatnak egy kick-off meeting keretében, hogy mindenkinek a fejében meglegyen, hogy miről szól ez a termék

4 Ezt követően elkezdődnek az iterációk, amiket a Scrumban sprinteknek nevezünk. A product owner és a fejlesztőcsapat összeül, és ennek a listának egy, a tetején lévő részhalmazát,
Ebben a pillanatban a sprint backlog lista befagy. Kőbe van vésve.

5 A lista elemeit taskokra bontják, amelyek már a teljesség igényével készülnek.
Egy story akkor lesz kész, amikor a hozzá tartozó összes task készen van. Az ideális sprint 30 naptári nap

A sprint végén a fejlesztők leszállítják a fícsöröket. Nagyon fontos, hogy a sprint backlog listában nem rétegeket felépítő dobozok vannak, hanem függőleges szoftver funkciók. Azaz ezekben benne van a UI, a backend munka, az adatbázis munka, és minden, ami csak szükséges a fícsör működéséhez. Így a sprint végére a fícsörökhöz többé már nem kell hozzányúlni, és így ragasztjuk a termékhez minden sprintnél az újabb fícsöröket.

ezzel kapcsolatos: "Megértik és átélik a munkájukat" - a Scrum módszerről (1. rész) - Webisztán (megtekintés a Google Széljegyzeten)