Mikor szál ki egy multi a helyi termelésből és egyéb töprengések

"A The Dow Chemical Company azt tervezi, hogy bezárja balatonfűzfői styrofoam (polisztirolhab) üzemét - közölte a társaság hétfőn az MTI-vel. Az üzem bezárásának szándékát "az építőiparban uralkodó folyamatosan pangó piaci viszonyok, valamint a gazdasági válság hatására az építőiparban bekövetkezett drámai keresletcsökkenés váltották ki". 

Mennyi ami kevés?

Ha a cég 3,4 Mr tőkével 632 MFt eredményt produkál az 18% tőkehozadék (rablás), és ez kevés, annyira kevés, hogy bezárják az üzemet. Forgalom alapján persze nem olyan rózsás a helyzet, 8,7% haszonkulcs jön ki, ami persze egy bizonytalan piacon érthető kockázatot jelent (persze a piacról is van véleményünk). De eztán már a hazai munka teljesen hiányozni fog a szigetelő anyagból, sokkal nagyobb hasznot fog viszont termelni külföldi anyacégnek. A könnyű anyagok szállítási költsége érthetően magas, ezért a szigetelő anyagoknál nagy jelentősége van a helyben termelésnek. Így is kevés amit itt realizál, hiszen csak felfújják az alapanyagot. A cég ezen döntésével, azt választotta inkább, hogy több olajat költ a szállításra, mintsem embereket kisebb haszonnal foglalkoztasson, jelentősen megnövelve az ökológiai lábnyomát és társadalmi rombolását a terméknek.

Mennyi lenne az ha a dolgozók is részesednének?

Érdekes lenne megfontolni, mi lenne ha a tőkén kívül az emberek munkaidejükkel is részesednének, hiszen ők valóban dolgoznak , életüket töltik a termeléssel,  míg a tőketulajdonos semmit nem tesz, mert a menedzsment  ki van fizetve. Akkor mennyi osztalékot kapna egy dolgozó? Vegyük egyenlőnek a feleket a tőke adott mennyiségű emberi munkaórát jelent mondjuk 1000 Ft/órával jelen esetben 3,4 M munkaóra 10 évre, vagyis átlagos jelenléte a tőkének évente 1,7 M óra /év. A dolgozók kik jelen esetben 70-en vannak 134 000 munkaórát fektetnek be, így év végén a nyereségből ennek arányában lenne etikus osztalékot kapniuk (persze az más kérdés, hogy a nagy embernek egy életen át mekkora  tőkéje lehet rablás nélkül, amit valós munkaidővel igazolni tud?)

A 1,7 MFt és 0,132 Mft arányában a dolgozóknak 45 Mft osztalékot kéne adni, vagyis dolgozónként 660 000 Ft ami havi 55 000 Ft bérkiegészítés lenne. Hát a dolgozók biztos nem záratnák be! (Gondolkodj el, mikor befektetsz, hogy csak a pénztőke követelheti ma munka nélküli létpusztító profitját, a munka nem!!)

Mennyiben hazai termék?

Persze a fenti arányokból érezhető, hogy egy hazai gyártású szigetelőanyag csak  max. 7,6 %-ban hazai!!!!! a többit külföldről hozzák mint anyag, tőke, szaktudás. (A szalma 100%-ban a falumból van!!)

És mi van a munkán kívül?

Van itt még egy szempont, ha minden emberi munka 7,6 %.ot jelent ennél a terméknél, akkor mi a többi? (a nyersanyagnál, ami még nagyobb vegyipari gépekben készül sem lehet több, de a bányászat és acél iparban sem lehet jobb a munka arány).

 Bizony ez a kőolajrabszolgák serege, akik helyettünk dolgoznak. Nem ismerjük a gyártás energia tartalmát eme terméknek, mert abból kiszámolhatnánk, hány ember életterét venné el az  az energia ültetvény , ami az olajat helyettesítené, emiatt azt mondhatjuk, hogy a maradék az olaj rabszolga, 93,4 %, ha ezt is meg kéne fizetni, akkor 10x annyiba kerülne a szigetelő anyag (ott senkinek sem lenne kérdés, hogy a természetes anyagokat válassza). Akkor kerülne 10x ennyibe, ha nem pusztítanánk a földet és a jövőt, ahol  az emberek és a természet harmóniában és igazságban élnének egymással..

És ha magyar? az a maximum amit el lehet érni?

Nem ismerem a hazai szigetelőanyag gyártók tulajdonosi szerkezetét, de félek kevés hazai van köztük, de ha van is, az is csak magántőke, ami sovány vigasz egy szegregált társadalomban. Ennek ellenére, olyan cégtől, mely nem itt gyártat tilos vásárolni, persze, ha van még olyan:(.

A szigetelő anyag tipikusan olyan termék, ahol a fogyasztó csak az árakat nézi, az építő iparban nincs etika, jövőtervezés, érzelem, kivált ilyen pangó versenypiacon.

Vegyünk egy ideális helyzetet, és közösségi befektetésben vegyük meg  az üzemet, vagy ha nem adják, építsünk feleslegesen egy másikat. Vajon a nyersanyagokhoz milyen áron juthatnánk hozzá? A globális multi, pont annyiért adná, hogy a haszon náluk legyen, mi meg éppen megmenthessünk néhány munkahelyet.

Van megoldás, természetes anyagok!!

Nem tudom elégszer hangsúlyozni a természetes építőanyagok lehetőségét, ami mind ökológiai, mind egészségi, mind piaci, mind közösségi, mind önrendelkezési szempontból tökéletes megoldást jelent.

Nem kell hatalmas vegyi gyárakat kőolajból felépíteni, hogy ne legyen munkánk, és jövőnk, főleg úgy hogy kőolajat nem is adnak a közös készletből.

Ennél primitívebb világrend még nem volt!

Megszoktak itt akadni, hogy a kor vívmánya , hogy a gépek dolgoznak és nekünk ettől van jólétünk. Valami jut, de ennek ára, hogy gyerekeinknek még az életük sem lesz fenntartható. Persze itt látni kell, hogy a 60-as években töredék energiával, ugyanennyi munkával jobb létminőségünk volt, régebbről nem is beszélve, azóta rengeteg gép dolgozik helyettünk, az embereknek  mégis kevesebb jut! Cseppet sem zavarna, ha néhány gátlástalan és tudatlan ettől hihetetlen luxusban élne, az zavar inkább, hogy az a pici luxus, amit kevesen élveznek úgy jön létre a piac és pénz törvénye szerint, hogy 90%-ban eleve szemetet, selejtet gyártanak, hogy a nyereség kizsarolható legyen és hogy a bukta nyilvánvalóságát növekedéssel leplezzék.

A mai paradigmánál primitívebbet, együgyűbbet , önzőbbet a teremtés sosem hordott a hátán, és sokáig már nem is fog:)

Az MTI hír folytatása:

A vállalat a magyar jogszabályoknak megfelelően fog eljárni és megkezdi a konzultációt a munkavállalókkal, akiket már értesítettek a gyárbezárás tervéről. Céginformációs adatok szerint a Dow Chemical 1989 júniusában hozta létre első cégét Magyarországon Donichem Vegyipari Kft. néven. 1992-től tevékenységét Dow Hungary néven folytatta. A 2010. évet átfogó mérlegbeszámoló szerint a Dow Hungary Vegyipari Kft. nettó árbevétele 7,2 milliárd forint volt, mérleg szerinti eredménye 632 millió forint, saját tőkéje 3,4 milliárd forint. Bár létszámadatot nem tartalmaz a mérleg, az MTI információja szerint a balatonfűzfői gyártelepen dolgozók száma 60-70 fő. A Dow Chemical anyavállalat hétfőn közölte, hogy több üzemét bezárja, az amerikai Illinois államban, továbbá Magyarországon, Portugáliában és Brazíliában. Az amerikai vállalat évi 250 millió dollárt tervez megtakarítani részben az intézkedéstől, aminek a következtében összesen 900 dolgozónak mondanak fel. Az üzembezárások 350 millió dollár egyszeri kiadást jelentenek majd a cégnek. Rebecca Bentley, a Dow Chemical szóvivője azt mondta, hogy Magyarországon és Portugáliában "nagyon gyengék a piaci feltételek, és kedvezőtlenek a gazdasági kilátások." A Dow Chemical világszerte 52 ezer embert foglalkoztat.

Posted via email from vilagfa's posterous